+36-70-317-81-47 info@marcalbitvakozivt.hu
GÍMSZARVAS (Cervus elaphus)

 Gimszarvas

Felismerési jegyei: Magyarország legnagyobb testű kérődző vadfaja, amelynek hímjét bikának, nőstényét tehénnek, szaporítás előtt ünőnek, szaporulatát pedig borjúnak (bikaborjú, ünőborjú) nevezzük. Jellemző rá az ivari kétalakúság, azaz az ivarérett bika agancsot visel- a tehénnél ez hiányzik. Az agancs csontképződmény, amelyet az állat minden évben elvet és évente újra is növeszt. Az agancs baloldalán a bal szár, jobb oldalán a jobb szár nő, amelyek az agancstő révén csatlakoznak a koponyatetőhöz. Az agancsszárak csatlakozó részét koszorúnak vagy rózsának hívjuk. Az agancs két szárán barázdák futnak végig, gyöngyök díszítik, és ágakat találhatunk rajtuk, amelyeknek elnevezései: szemág, jégág (ez hiányozhat), középág és koronaágak. Az előre álló, lecsúszott koronaágat vendégágnak, a hátraállót farkaságnak nevezzük. A szemágat és a középágat főágaknak, szerkezeti vagy alapágaknak, a jégágat, a farkaságat és a vendégágat járulékos ágnak hívjuk. A szemág és a középág lehet osztott is, míg a jégág megduplázódhat, ilyenkor kettős jégágnak hívjuk. Ha a szár vége osztatlan, akkor az agancsot dárdásnak, ha kétfelé ágazik villásnak, ha pedig az agancsszár tetején három vagy több ág van, akkor koronásnak nevezzük. A koronatípusok az alábbiak: kehely, duplavillás, lapátos, kézalakú és összetett.

 

ŐZ (Capreolus capreolus)

Őz

Felismerési jegyei: Mint általában a szarvasfélékre, az őzre is jellemző az ivari kétalakúság, a különbség azonban a testméretekben nem nyilvánul meg olyan mértékben, mint más fajoknál. A bakok zsigerelt testtömege 15-22 kg, a sutáké 15-19 kg. A hegyvidéki területekről származó példányoknál 2-6 kg-mal kisebb testtömegeket mérhetünk. Az élőhely romlása egy-egy őzpopuláció testtömegének számottevő csökkenését válthatja ki. Alapvető különbség persze az, hogy a bak visel agancsot, a suta pedig nem. A szőrzet májustói októberig világos vörös es barna, rövid, testhez simuló, ún. nyári szőrzet. Októbertől májusig vastag, hosszú szálú, szürkésbarna téli szőrzetet visel. Az őz farán, a hullató körüli fehér foltot tükörnek nevezzük, formája a bakon háromszögre, a sután szívre emlékeztet. Az ivarszervek körüli szőrcsomót a baknál pamacsnak, ecsetnek, a sutánál köténynek hívjuk. Az őzbak mellső csülkei nagyobbak a hátsóknál, a sutáknál ez a különbség nem szembeötlő.

 

 

VADDISZNÓ (Sus scrofa)

Vaddiszno

Felismerési jegyei: A vaddisznó hímjét kannak, nőstényét kocának (emsének), szaporulatát malacnak (kanmalac, emsemalac) hívjuk. A fiatalokat süldőnek vagy südőnek hívja a szaknyelv. A vaddisznó a házi sertés őse, formája ahhoz hasonlít is, el is tér tőle. A feje hosszú, profilvonala egyenes, s nyakkal egységes alakot mutat. Fülei kicsik, felállóak, szegélyük szőrös. Szemei kicsik, mélyen ülnek a koponyában. A törzs rövid, a gerincvonal hátrafelé lejt, lábai rövidek, a farok egyenes, kifejlett példányokon bojtos. A kannak agyara, a kocának kampója van (ezek a szemfogak). A szőrzet színében nincs a nemek között különbség, de életkoronként és évszakonként lehetnek eltérések. A vaddisznó “vad” színe sötétbarna vagy fekete, de olykor akadnak világos, vöröses színű vagy babos példányok is. Ezek nemkívánatosak a populációkban. A vaddisznó téli és nyári szőrzete között igen nagy a különbség. A nyári szőrzet világosabb és vékony (március-május közt alakul ki), a téli szőrzet sötét, hosszú szálú, tömött (júliustól októberig alakul ki). A fedőszőrök között gyapjúszőrök találhatók. A kocának 5-6 pár emlője van. A vaddisznó párosujjú patás, azaz a 3. és 4. ujján jár, 1. ujja hiányzik, a 2. és 5. ujjak csökevényesek – rendszerint alig érik el a talajt – ezeket fűkörmöknek, vagy fattyúcsülköknek hívjuk. A csülök az ujj utolsó perce. A koca csülökhossza 58-65 mm, a fiatal kanoké 70-72 mm, öreg kanoké 80-95 mm. A csülök szélessége a kocáknál 40-50 mm, fiatal kanoknál 52-58 mm, az öreg kanoknál pedig 60-75 mm. A kanok testtömege 60-150 kg, a kocáké 45-130 kg. A fiatal vaddisznók mellső lábainak csülöknyomai nagyobbak, mint a hátsóké, de ez a különbség később eltűnik. Az öreg kanok csülkei befelé fordulnak. Nyomképletei: nyombalépés zsinórozva, nyombalépés terpesztve, elmaradó lépés, kieső lépés kieső első nyommal, kieső háromszögbe lépés. Ürüléke idomtalan massza vagy vastag, több tagból álló. Hangadáskor a koca röfög, a malac visít.

 

 

FÁCÁN (Phasianus colchicus)

Fácán

Felismerési jegyei: A fácánra az ivari dimorfizmus a jellemző, a kakas színes, a tyúk szürkésbarna tollazatot visel. Az elmúlt évszázadokban és évtizedekben a fácánnak számos alfaját telepítették, illetve vonták tenyésztésbe Magyarországon. Ezek egymással kereszteződtek, így jött létre az a hibrid, amit “vadászfácán”-nak nevezünk. A vadászfácán küllemében olykor magán hordozza egyik-másik alfaj domináns jegyeit, tiszta alfaji bélyegeket hordozó egyed igen ritka.

 

Forrás: Magyar Vadász Enciklopédia